26. nap: Hazatérés után
Az alkut követően kapott vérfröccs meglehetősen "fickóssá" tett, úgyhogy másnap egész sokat glaszáltam a szobában. Aztán hamar kimerültem és csak feküdtem egész nap. Voltak kétségeim, hogy elengednek-e ilyen tünetek miatt, mint hőemelkedés, kevés vizelet, hajnali hányás, délelőtti hasmenés, és ami a legfurcsább az egyre erősebb éjszakai izzadás.
De aztán csütörtök reggeli eredményeimet és egy általános fizikai vizsgálatot követően a doktornő megszavazta a hazamenetelt. A kiköltözés sem egyszerűbb, mint a beköltözés.... Minden cuccot ki kellet hordani a fertőtlenítő helyiségbe, ott lehetett lerakodni, bepakolni a táskába. Utána egy másik helyiségben bújhattam frissen vasalt otthoni ruhába, szájmaszkba, cérnakesztyűbe. Majd a frissen kitisztított autóban,vasalt lepedőn életem párja hazafuvarozott. Annyi javaslatom lenne a sorstársaknak, hogy számoljanak a maszk ronda zöld színével, mert én a kapott lila ruhában igazán élénk színfolt voltam, miközben végigmasíroztam a kórházon.
Otthon Anyu várt sok szeretettel és meleg tyúkhúslevessel. Mivel a sós ételek ízét még nem érzem, csak 99%-ban tudom megerősíteni, hogy nagyon finom volt. Ami még otthon várt: teljesen átalakított, festett, szalagpadlózott hálószoba, új ágy, matrac, ágynemű nekem kialakítva. Kifestett mellékhelyiségek, előszoba. Szóval ami tavaly, meg tavaly előtt elmaradt, minden ki lett festve. És ezt az egészet az én párom a két kezével és a nagymamák takarító/pakoló segítségével vitte véghez.
Délután kicsit felment a lázam (38.1), de jól reagált a csillapítóra. Maszkban, köpenyben, kesztyűben mindenkit megölelgettem, de a puszi az tiltva van. Olikám maszkban és kesztyűben kicsit beült a szobámba, és elmesélte az elmúlt három hetét dióhéjban, de Anyu szigorúan ránk szólt, hogy a beteg szobájában senki nem tartózkodhat, úgyhogy inkább én megyek ki beöltözve hozzájuk.
Anyu kívülről fújja az előírásokat, mit lehet-mit nem lehet és szigorúan betartja/betartatja őket. Úgyhogy nincs lazaság...
Az első éjszaka a kórházi menetrendnek megfelelően alakult: éjféli ébredés a gyógyszerbevétel és a méricskélések miatt, és 4 órás ébredés a vérvétel miatt. Na de hol a nővér? Jaaaaaaaaaa...Itthon vagyok...
Az éjszaka folyamán hőemelkedés és izzadás - pizsiváltogatás. Viszont a reggeli hányinger elmaradt. Már egy napnyi itthonlét után érzem,hogy picit erősödtem, és az agyam is tudom használni.
Nagyon jó itthon. Nagy-nagy hála és köszönet érte! Istennek semmi nem lehetetlen, hűsége nem a mi hűségünktől függ. Dejó is ez!