A reggeli hányingert a jól bevált Emend-del sikerül orvosolni. Otthoni eperlekvár+pirítós a reggeli. Reggel visszakapom az éjszakai adagot, mert annak nem sikerült lefolynia. A renitens adagolót elkereszteltük Csilla nővérrel Gézukának – ha rendetlenkedik, Gézának. Gézuka rögtön meg is enyhül… és működik. A gyógyszeradagoló gyengélkedése miatt kicsit megváltozik a kezelési ütem, és a sejtvisszaadás is csúszik egy napot: kedden lesz.

A nap folyamán teszek három negyedórás kört az ágy körül – „Rock around the bed”.

Délelőtt FB és blogírás. Eléggé kiszív, úgyhogy a tejbegríz (! fyi Poc) ebéd után szundítok egyet.

Ati jön hétvégén, már nagyon várom. Igaz, hogy nem jöhet be, de már a tudat is jó, hogy látom az ablakon keresztül a kertből.

Nagyon sok biztatást kaptam ma megint. Nagyon köszönöm, sok erőt ad. Néha könnybe lábadnak a szemeim, amiket írtok, de a könnycsatornáknak is kell a tisztulás:-) Hiányoznak a gyerekek és a család, jó lenne megint együtt. Oli és Zsófi összekoccannak a biciklivel este, Zsófi kissé megsérül, de szerencsére nem komoly.

Kicsit tompulok és a sok folyadék miatt a lábaim kezdenek ödémásodni a vízhajtó ellenére. Szóval gyűrűzik az anyag… Az esti adag még most is folyik (2:47), enyhe émelygés kerülget. Már jó lenne, ha lefolyna, és megint aludhatnék, talán az segít. De megint túl vagyok egy napon! Köszönöm, hogy élek és a mai segítséged Uram!