A 20 nap leírásának megfelelően a nap első fele úgy hajnaltól a papírzsebkendő ipar támogatásával telt. Visszajött a hasmenés, és a hányás, a láz sem akart eltűnni, rajtam meg kijött a kis VUK effektus.

Aztán dél körül kaptam egy üzenetet a kedvenc hematológusomtól - aki már nem az, de nekem az - az alábbi üzenetet kaptam: "Bőgjél nyugodtan, éppen újjászületsz, csak annyira nem látványos kifelé. Tombol benned a kémia, biokémia, de inkább a nagybetűs CSODA." Miután ezen is kihüppögtem magam, egészen megnyugodtam.

Telefonoztam, skypoltam családom különböző tagjaival, elolvastam a biztató üziket (KÖSZÖNÖM!) és egészen helyrejött a hangulati megingásom.

Itt a levelezések során egyik gyülekezetbeli édesanya a Jób könyvéből küldött nekem biztató sorokat, mire én megígértem, hogyha jobban leszek, áttanulmányozom tekintettel arra, hogy valahogy ellenszenvvel viseltettem efelé a könyv felé: tele van szenvedéssel, nyöszörgéssel, vádakkal - szóval nem tetszett. Tegnap mégis elővettem és elolvastam. Nos érdekes - bár néha érdemes a nyelvezete meg az ismétlések miatt szünetet tartani. Röviden arról szól, hogy van egy Jób nevű ember, akinek nagy szép családja, nagyon szép birtokai vannak, és istenfélő életet él. Nem tetszik ez a Sátának, és azt mondja Istennek csak azért ilyen jó ez a Jób, mert Isten mindennel elhalmozta. Isten ekkor megengedi a Sátánnak, hogy megpróbálja Jóbot, de az életét nem veheti el. Ezután Jób egy nap alatt elveszíti a gyerekeit a vagyonát a gazdagságát, a pozícióit, mindent. S mivel még ekkor sem tagadja/átkozza meg Istent a Sátán nagyon fájdalmas betegségekkel sújtja. Jób ebben az állapotában teszi fel azokat a kérdéseket, amit mindannyian feltennénk: miért? miért én, aki hűséges voltam hozzád? Mire az életem, ha ezt kapom? Aztán jönnek Jób jóbarátai, akik mind azt bizonygatják (elég hosszasan) hogy Jób biztosan valami nagy bűnt követett el, azért bocsátotta rá a csapásokat Isten és kell neki vezekelni. Ezek a bölcselkedő barátok szerint Istennek két keze van: az egyik amivel odacsap, a másik amivel simogat és adakozik - (amit egyébként sokan így gondolnak, szerintem tévesen). Jób végül a legkompetensebbhez fordul: Istenhez a kérdéseivel, aki nem  választ ad ezekre a kérdésekre, hanem tanítja Jóbot önmagáról: a teremtésről, a hatalmáról, a szeretetéről, a hűségéről. A végén Jób is felismeri, hogy eddig némely dolgot félreértett Istennel kapcsolatban és  hogy a legfontosabb, hogy akár életében, akár halálában a szerető Isten visel rá gondot. Az már hab a tortán, hogy visszakapja mindazt amit elveszített. Márai is írt erről egy könyvet, még nem olvastam, de el fogom olvasni.

Nos ez a Jób téma elég nehéz volt, de lekötött és Anitának tett ígéretemet is teljesítettem, és fura módon a depit is elfújta a szél (vagy a minyonok lopták vissza).

Most izgulunk, hogy ne legyen láz, meg egyebek és mielőbb hazamehessek. Köszönöm a támogatást mindenkinek. Köszönöm Uram megtartó kegyelmedet és szeretetedet.